Tudtad, hogy a spanyol-portugál államhatár máig nincs pontosan rögzítve? Már több mint 200 éves az a portugál-spanyol határvita, ami Olivenca (Olivenza) város hovatartozásáról folyik és még Uruguay történelmét is befolyásolta.
Hol van Olivenca, vagy spanyolosan Olivenza?
Olivenca - portugál témájú blogként a portugálos írásmódot használom az általánosan elterjedt spanyol Olivenza verzió helyett - a Guadiana folyó bal (keleti) oldalán található kisváros. A városkának és a vita tárgyát képező falvaknak körülbelül 10-15 ezer lakója lehet. A terület a spanyol Badajoz és a portugál Elvas városától azonos távolságra található.
Miért tartozik Spanyolországhoz és miért tartozna Portugáliához a város?
Olivenca a XIII. században szabadult fel az arab megszállás alól, így akkor már minden bizonnyal létezett a település. A terület kezdetektől vita tárgyát képezte Portugália és Kasztília között, ám végül 1297-ben kötött szerződés a portugálok fennhatóságát ismerte el. Mint határterület, minden háborúban harci cselekmények színtere volt, gyakran cserélt gazdát rövidebb időkre, de a város portugál mivoltát nem kérdőjelezte meg senki 1801-ig.
Ekkor éppen az angol-francia szembenállás proxi háborújaként nem volt túl békés a helyzet az Ibériai-félszigeten sem. 1801-ben spanyol és francia csapatok foglalták el Olivenca környékét, majd a megkötött békeszerződés a várost Spanyolországnak ítélte. Ezt követően megkezdődött a terület spanyolosítása. Miután a békeszerződést béke nem követte, a portugálok nem ismerték el annak tartalmát és folyamatosan követelték az elszakított terület visszajuttatását, sőt, 1811-ben egy rövid időre katonailag is visszavették a várost. 1815-ben a felek békét kötöttek, de a Bécsben megkötött dokumentumot a spanyol követ nem volt hajlandó aláírni, így annak tartalmát, ami Olivenca visszajuttatását is tartalmazta, nem hajtották végre.
1817-ben Portugália megszállta az akkor spanyol fennhatóságú Uruguayt. A probléma rendezésének feltétele volt, hogy a spanyolok aláírják a korábbi békét, ami Olivencat visszajuttatja Portugáliának és tárgyalásokba kezdtek a város helyzetéről. A portugálok kivonultak a mai Uruguayból, de azt 1921-ben újra megszállták, amire hivatkozva a spanyolok beszüntették az addig is teljesen eredménytelen tárgyalásokat Olivenca visszaadásáról.
A portugál-spanyol határ pontos rendezése 1864-ben (ekkor szűnt meg a de facto független Couto Misto) és 1926-ban történt meg, kivéve azt a szakaszt, ahol Olivenca fekszik. A határvita jelképe a folyón átívelő Ajuda-híd lett, aminek felújítását mindkét ország külön-külön és együtt is tervezte, de soha nem volt megvalósítható, mert a finanszírozásnál meg kellene tudni jelölni, hogy az állami források országon belül vagy azon kívül kerülnek-e felhasználásra, illetve olyan banális kérdéseken csúszott el a kivitelezés, mint a munkavégzéshez szükséges engedélyek kiadásának a feladata, hiszen ehhez megint csak nyilvánvalóan el kellene ismerni azt, hogy melyik országban fekszik a híd. (Az egyik hídfő biztosan portugál, a másik gyakorlatilag spanyol, de a portugálok szerint nem az.) A történet kissé szürreális voltát jelzi, hogy egy új hidat sikerült azért építeni a folyón, mert a szimbolikus izmozás mellett mindkét ország normális viszonyok fenntartására törekszik.
A híd, amit senki nem újíthat fel, mert azzal el kellene ismernie, kihez tartozik a hídfő.
Számít ez ma?
Számít. A XX. század első felében a viszony rendkívül fagyos volt. A portugál kisebbségi jogok az élet egyetlen területén sem érvényesültek Olivencaban, a nyelvhasználatot minden módon üldözték. Utoljára 2004-ben próbálták nemzetközi szinten rendezni a település sorsát, sikertelenül. Lassan, de biztosan mégis enyhülés állt be. 2010-ben a városban újra engedélyezték a portugál közterületi elnevezések használatát. 2014-től Portugália állampolgárságot ad az azt kérvényező olivencaiak részére, akik így szavazati joghoz is jutnak. Eddig a terület lakóinak körülbelül 10%-a élt ezzel a lehetőséggel, ami valamivel kevesebb, mint a döntően idős korú portugál nyelvhasználók aránya. Több generáció nőtt fel spanyol igazgatás és kizárólagosan spanyol nyelvhasználat mellett, így a portugál visszacsatolást egyre kevesebben kívánják, miközben az enyhülés jelenként a portugál nyelv visszatért az iskolákba is.
Add comment
Comments