Európa történelme sok furcsaságot rejt, ezek közé biztosan illeszkedik a Magyarországon alig ismert Couto Misto (Coto Mixto), ami több száz éven keresztül független területként viselkedett Portugália és Spanyolország határán. Pláne érdekessé válhat a történet, ha tudjuk, hogy az ország csak 1868-ban veszítette el függetlenségét, de polgárai máig élveznek különleges jogokat.
Hol van Couto Misto?
A legalapvetőbb kérdés: hol is van ez a terület, amiről beszélünk? Couto Misto fénykorában 27 négyzetkilométer nagyságú volt, azaz feleakkora, mint San Marino. Mindössze három parányi falu alkotta az államot, ami a Salas-folyó völgyének egy szakaszát foglalta el, területének java - beleértve a falvakat - ma Spanyolországhoz tartozik, míg egy vékony, lakatlan sáv Portugáliához. Ha a térképen keresnénk, az ibériai államok azon határsávját böngésszük, ami nyugat-kelet irányban fut Galicia és Portugália között. Az egykori miniállam Vigo városától légvonalban körülbelül 80 kilométerre délkeletre, míg Braga városától 65 kilométerre északkeletre található. Az állam egykori fővárosa Santiago de Rubiás, ma kevesebb, mint 100 főnek otthona.
Hogyan keletkezett a miniállam?
Erre a kérdésre senki sem tudja biztosan a választ, de több hihető változat is kering. Az egyik leglatinosabb - számomra a legszimpatikusabb és legvalószínűbb - megoldás az ország nevében és elhelyezkedésében keresendő. A couto egyfajta határterület régies neve, amíg a misto kevertet, egybeforrottat jelent (például a tosta mista az a sonkás-sajtos melegszendvics neve). Ennek megfelelően valamikor irgalmatlan régen (a X. század környékén) a terület grófjai elronthatták a területkijelöléseket és a zavarosban lévő három falu helyzetének rendezése annyira lényegtelen volt, hogy inkább senki nem forszírozta.
A másik lehetőség két szenthez kötődő monda, miszerint Iludara Eriz várandósan kényszerült bujkálni és Santiagoban lelt menedékre, ahol megszülte gyermekét, a később szintén szenté avatott Rudesindet. Amikor Rudesind egyre befolyásosabb lett, majd püspöki rangra emelkedett, a terület hálából mentesülhetett a földesúri jogok alól. A monda jellemzője, hogy nem bizonyítható, de jelen esetben a benne szereplő emberek bizonyítottan léteztek, adott korban éltek és akár ott is lehettek. Iludara egy környékbeli földesúr később nagy hatalmúvá váló lánya volt, míg Rudesind valóban a faluban született egykori püspök.
Mikor és miért szűnt meg?
Couto Misto egy nehezen kategorizálható terület volt, de annyi és olyan jellegű különleges joggal rendelkezett, ami alapján joggal tarthatjuk független országnak. Lakói nem voltak besorolhatóak egyik állam polgárai közé sem, nem tartoztak katonai szolgálattal vagy adófizetési kötelezettséggel egyetlen állam felé sem, mindeközben nem csak belső ügyeiket intézhették maguk vagy vásárt tarthattak, de olyan speciális jogaik is voltak mint az önálló felfegyverkezés, vámkivetés vagy a menekültek befogadása. A terület jogait és szuverenitását Portugália és Spanyolország (illetve elődállamai) többször elismerték. 1864-ben azonban a két ország rendezte határvitáit ezen a szakaszon, így a területet felosztották és Couto Misto függetlenségét felszámolták.
Mi van ma Couto Mistoban?
A XIX. századi felosztás idejében körülbelül 1000 lakója lehetett a területnek, ma már jóval kevesebb. A területen nem pusztán két ország, de két spanyol önkormányzat osztozik. Couto Misto Spanyolországon belül máig különleges történelmi és kulturális övezetnek számít, az egykori szuverenitás hagyatékát rendszeresen őrzik a falvakban. (A portugál területek lakatlanok.) A terület lakói, Olivenca (Olivenza) lakóihoz hasonlóan, saját döntésük alapján, portugál és spanyol állampolgárságot is kaphatnak. Az egykori főváros, Santiago temploma mellett jelenleg az utolsó államvezető szobra emlékeztet a parányi vidék dicső múltjára.
Add comment
Comments