Bárhová utazunk a világban, a magyar látnivalókat mindenfelé találunk. Igaz ez Lisszabonra is, ahol kevés, de jelentéktelennek egyáltalán nem nevezhető magyar kötődésű nevezetességeket nézhetünk meg. Lisszabon magyar látnivalói nagyon különbözőek, ugyanakkor könnyű őket akár egyetlen kirándulás alatt felkeresni. A következőkben a portugál főváros legfontosabb magyar emlékeit mutatom be vázlatosan.
1. Vízvezeték
Lisszabon vízellátása évszázadokig komoly problémát jelentett, hiába található a város a Tejo partján, annak vize sós, így fogyasztásra, de még öntözésre sem igazán alkalmas. A legrégebbi városnegyedek ott alakultak ki, ahol saját kutakat lehetett fúrni, de már a római időkben is hosszú vezetékrendszer látta el a várost.
A XVIII. században V. János király elhatározta, hogy új és korszerű vezetékrendszert épít ki. A tervek megvalósításába 1733-ban fogtak neki és a projekt kivitelezéséért Manuel de Maia volt felelős, míg főépítésze Carlos Mardel volt. Mardel nevéhez fűződik a 18 kilométer hosszú, egész várost átszelő vízvezeték, aminek leglátványosabb elemei az Alcantara-völgyön átívelő 65 méter magas akvadukt, az amoreirasi diadalív és víztározó, valamint számtalan városi kút.
Carlos Mardel Mardell Károly néven született 1695-ben Pozsonyban. Mérnök végzettsége mellett katonai karrierbe kezdet, a lengyel és a brit sereget is megjárta, mielőtt Portugáliába kötött volna ki. A vízvezeték kiépítésében játszott vezető szerepe már önmagában is jelentős, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszer elkészültét követően a várost sújtó hatalmas földrengésben Lisszabon java elpusztult, de a vízvezetékek épségben maradtak. Ezt követően Mardell Károly a város újjáépítése során kapott megbízásokat.
Az Amoreiras városrészben található diadalív és vezetékszakasz.
A vízvezetéknek számtalan látványos szakasza van. Az akvadukt a Campolide vasútállomás környékéről látszik a legjobban, de fel is mehetünk rá, ha ellátogatunk a Rua Vila Santos 6. szám alatti múzeumba. A 24-es történelmi villamos végállomása néhány sarokra van innen. A vízvezeték egyik legszebb víztározója, egy akvadukt és egy diadalív a Jardim das Amoreiras parkja mellett áll. Ugyanitt található a Szenes Árpád - Vieira da Silva Alapítvány is, így ez a tér a lisszaboni magyar látnivalók gócpontja.
2. Szenes Árpád - Vieira da Silva Alapítvány
Szenes Árpád 1897-ben született Budapesten magyar-zsidó családban. Katonaként szolgált az I. világháborúban, de a harctér helyett portrékat és temetői képeket készített. Rippl-Rónai József szabadiskolájának és a Kecskeméti Művésztelepnek is alkotó tagja volt. 1924-ben költözött Párizsba, ahol az absztrakt világában találta meg művészi kiteljesedését. Kicsapongó életet élt, így ismerkedett meg a szintén festő Maria Helena Vieira da Silvaval, aki később a felesége lett. Életük kalandok és megpróbáltatások sokaságát hozta. A II. világháború és a zsidóüldözések miatt Brazíliáig kellett menekülniük, miután nem kaptak menedékstátuszt Portugáliában. Később visszatértek az inspiráló Párizsba, ahol halálukig éltek. A házaspár művei több múzeumban is megtalálhatóak világszerte, a Jardim das Amoreiras szélén emlékház és kiállítás ápolja emléküket. Az állandó kiállítás mellett gyakran láthatóak itt magyar vonatkozású időszakos kiállítások is. A múzeum felkeresését érdemes összekötni a tér - feljebb már említett - többi magyar látnivalójának megnézésével. Szenes Árpádnak szobra is van Lisszabonban: a Rato metróállomás aluljárójában, a jegykezelés után nézhetjük meg.
3. Benfica Stadion szoborparkja
Lisszabon magyar emlékei között a labdarúgáshoz kapcsolódóakat is találhatunk. A Benfica Stadion mellett két magyar szobrot is találhatunk: Guttmann Béláét és Fehér Miklósét.
Guttmann Béla magyar válogatott labdarúgó és olimpikon (1924) volt. Legnagyobb sikereit edzőként érte el, döntően külföldön. A Benfica trénereként 1961-ben és 1962-ben Európa Kupa győzelemre vezette a lisszaboni csapatot. Jellemzően két szezont töltött egy egyesületnél, a Benfica sem volt kivétel, hiába ajánlottak neki magasabb fizetést. A II. világháborút megelőzően az Újpest játékosa volt, itt fogták el és zárták gyűjtőtáborba. Életét annak köszönheti, hogy az auschwitzi transzport előtt meg tudott szökni, családtagjai azonban a haláltáborba kerültek és nem is élték azt túl.
Fehér Miklós 1979-ben született Tatabányán. 19 évesen került Portugáliába, ugyanekkor vált először magyar válogatottá. 2002-től a Benfica játékosa volt. 2004-ben egy bajnoki mérkőzés közben a pályán lett rosszul és az orvosi beavatkozás ellenére meghalt.
Add comment
Comments