Lisszabon legérdekesebb városrészei

Baixa és Chiado

Baixa a legszűkebben értelmezett belváros. Lisszabon alapvetően dombokra épült, míg a legfontosabb közlekedési utak a völgyeket követik. A város központjában azonban van egy viszonylag kicsi, lapos terület, ahol több völgy (ma sugárút) is találkozik, ezért a XV. századtól kezdődően a városi élet központja itt alakult ki. Az 1755-ös földrengés olyan súlyos károkat okozott, hogy az egész városrész lerombolása és tervszerű újjáépítése mellett döntöttek. Ezért ma egy, a XVIII. században tervezőasztal mellett megálmodott negyedet láthatunk.

Építészetileg nagyon hasonló Chiado, de már egy dombon fekszik. Színházak, kávéházak és bohém légköre miatt kívánkozik Lisszabon legérdekesebb városrészei közé. Chiado helyzete azért is különleges, mert van néhány utca, ami biztos a negyed része, de ezt leszámítva valahol Bairro Alto és Baixa között fekszik, de azt, hogy hol vannak a határai, valószínűleg senki sem tudja.

Cais do Sodré, Bairro Alto és Príncipe Real

Bairro Alto neve annyit tesz, hogy a magas negyed, azt is mondhatnánk, hogy felsőváros. Lisszabon egyik történelmi negyede, szűk, de egyenes utcák jellemzik. A főutakon történelmi villamosok csikorognak, a negyedet siklók kötik össze Baixa és Cais do Sodré területeivel. Több jó kilátóhely és számtalan bár található itt. Bairro Alto a lisszaboni bulinegyed központja.

Cais do Sodré ott található, ahol Bairro Alto dombja leereszkedik a folyó mellé. Nappal a belváros legnagyobb piaca (a piac egyik fele hagyományos zöldségpiac, míg másik fele éttermekkel van tele) hoz nyüzsgést a negyedbe, éjszaka a pink street zajos bárjaiba igyekvők. Érdekes lehetne megszámolni, hány olyan városi közlekedési csomópont van Európában, mint Cais do Sodré, ahol metró, busz, villamos, vasút és hajó között szállhatunk át.

Hangulatában az előző negyedekhez sorolhatjuk Princípe Real-t is. Pop-up boltok, borbárok, hagyományos és vegetáriánus éttermek váltják egymást utcáin. Még mindig az éjszakai élet központjában járunk, de már valamivel nyugodtabb és drágább kivitelben.

Alfama, Graça és Mouraria

Lisszabon legérdekesebb városrészeinek felsorolásából nem hagyhatóak ki a legrégebbi negyedek. A várhegy lejtőin és a környező dombokra felkúszó városrészek hangulata teljesen eltér az előzőektől: itt nem pusztított annyit a földrengés és a tűzvész, az utcahálózat még a muszlim időkben alakult ki.

Alfama neve is arab eredetű, az itt épült fürdőkre utal. Szűk utcák, ódon, XVI. századi épületek között sétálhatunk. Sajnos egyre inkább csak a turistáké a negyed, a házak megújulnak, de egyre kevesebb eredeti lakos tudja a lakbéreket kifizetni. Minden sarkon más meglepetés várhat minket: néha kinyílik a negyed és remek kilátást kínál, máshol bezárul és eldugott tereket fedezhetünk fel. A szomszédos Graca kínálja a főváros legszebb kilátóhelyeit.

Mouraria még többet őriz régi hangulatából. Ez a negyed a Fado szülőhelye és ma sem veti fel a pénz. A negyed a városfalakon kívül épült, és a XV. század végéig muszlimok lakták. Ma a fogyatkozó idős őslakosok mellett bangladesi bevándorlók és kínai kereskedők alkotják a lakosságot.

Belém, Ajuda és Alcantara

Belém ezer szállal kötődik a portugál történelem fénykorához, kihagyhatatlan, ha Lisszabon legérdekesebb városrészeiről beszélünk. Ikonikus és szimbolikus épületek teszik az egyre inkább múzeum negyeddé alakuló városrészt a turisták célpontjává. Itt található a Jerónimos-kolostor, a Belém-torony és a Felfedezések-emlékműve is. Az ország politikai életében is mindig fontos szerepet töltött be a városrész, lakott itt a király is, de még ma is itt van az elnöki rezidencia.

Belém hátsó udvara Ajuda. Ide már kevesebben jönnek, pedig kifejezetten érdekes negyed. Akad itt is egy grandiózus palota, de akár falusias utcákra és szélmalmokra is lelhetünk. Belém és a belváros között Alcantara található, ahol még napi valóság az ipari jelleg - néhány évtizede még Belémben is az volt. A funkcióváltás jelenleg zajlik és mint mindig a köztes állapot a legérdekesebb: a már nem működő, de még luxuslakássá át nem alakított üzemcsarnokok művészeti galériáknak, szórakozóhelyeknek, kávézóknak adnak otthont.